Magányos vagy? Így küzdj ellene
Sajnos minden életszakaszban bekövetkezhet, hogy magányosnak érezzük magunkat. Sokszor nem jár fizikai egyedülléttel, akár jól működő párkapcsolatban, szerető családi-, baráti környezetben is utolérhet bennünket a magányosság érzése.
Mit tegyünk ellene? Néhány jól bevált ötlettel sietünk az Ön segítségére. Ezek némelyike nálam is hatásosnak bizonyult különböző élethelyzetekben.
Legfontosabb, hogy egészségesnek érezhesse önmagát
Ha testünk beteg, elgyötört, különösen ha stresszes életet élünk, hajszoltak vagyunk, fáradtak, kiégettek, fordítsunk plusz időt a testedzése. Nem kell mindjárt konditerembe rohanni, vagy szobabiciklit vásárolni. Használjuk a lábainkat! Hosszú, 30-60 perces esti gyaloglások, illetve a tartós futás már rövid távon meghozza eredményét. Jobb lesz a közérzetünk, derűsebben kezdjük szemlélni a világot, és nem mellékesen: barátokra lelhetünk az utcán, a futókörön, vagy az amatőr versenyeken.
A jól végzett munka jutalma pedig az lesz, hogy végre jól tud majd aludni, nem ébred kialvatlanul, fitten, egészségesen foghat a napi teendői végzéséhez.
Válasszon társaságot magának
Amennyiben nem járt még sikerrel a párkeresésben, keresse fel társkereső oldalunkat, a Szívküldit, ahol több ezer magányos ember közül talán egy épp Önre vár ebben a pillanatban is.
Ha nem szerelemre vágyik, de hiányzik a társaság, akkor a legjobban teszi, ha maga mellé vesz egy házi kedvencet. Fogadjon örökbe egy aranyos, hűséges kutyát, vagy egy bújós, szeretetéhes macskát. A menhelyek tele vannak magányos állatokkal.
Segítsen másokon
A magányos ember sokszor értelmetlennek érzi az életét. Ráadásul nincs kivel megosztania azokat a javakat, amelyeket termelt vagy megkeresett. Nincs kinek meséljen, nincs kit meghallgasson. Ennek az érzésnek a leküzdésében segítségére lehet, ha csatlakozik olyan civil szervezetek önkéntes munkacsoportjaihoz, ahol rászoruló embereken segítenek. Kísérjen idős embereket színházba, vagy idős emberként vállaljon pótnagymamaságot, lépjen be a vak emberek sportegyesületébe, és legyen asszisztense egy tandem-kerékpárosnak, vagy segítse az utcai gondozók munkáját. De csatlakozhat környezetvédelmi aktivista mozgalmakhoz, pártokhoz és állatmentők munka-csopotjaihoz is. Mindenütt tárt karokkal várják Önt.
Próbálja ki a névtelen segítségnyújtást is. Ennek lényege, hogy úgy segít valakin, hogy az illető személy nem tud róla.
Vagy válasszon ki egy hajléktalan embert magának, aki mindig ugyanazon a helyen tartózkodik. Támogassa, mentorálja Őt kedves szavakkal, hallgatással, esetleg kisebb adományokkal.
Kezdjen valami újba!
Íratkozzon be egy workshopra, vagy élményfestő stúdióba, végezzen el egy OKJ tanfolyamot, vagy szakterületén képezze tovább magát! Az új tanulócsoportjában több, Önhöz hasonló érdeklődésű, beállítottságú emberrel fogja összekötni az életét, hosszabb-rövidebb időre. Nem kizárt, hogy életre szóló barátságokat is köthet egy ilyen képzés során, amellett, hogy új ismereteket sajátít el.
Nem vágyik vissza az iskolapadba? Akkor kezdjen el alkotni. Tehetségéhez mérten válasszon hobbit, vagy termelőtevékenységet. Gyártson patchwork takarókat, vagy tartson tehenet, esetleg nyisson mini biogazdaságot, mindegy, de legyen újszerű, merész, és kevésbé kockázatos anyagi értelemben az új vállalkozása. Kezdetben kicsiben gondolkodjon, hogy az esetleges kudarc ne okozhasson egzisztenciális válságot.
Legyen őszinte önmagához
Mindenek előtt, vallja be magának, hogy magányos. Magányos helyzetünk tagadása csak állandósítja az állapotunkat. Fogalmazza meg, írja körül, írja le, vezessen naplót, beszélje ki magával.
Következő szintre lépve, beszéljen magányosságáról barátainak, családtagjainak, bizalmasai előtt. Ne sajnáltassa magát, legyen tárgyilagos, és kérdezze ki társaságát, hogy mit tennének az Ön helyében.
„Hasznosítsa újra” meglévő kapcsolatait
Nézzen körül környezetében, családjában, baráti körében, hogy talál-e elhanyagolt kapcsolatokat. Valószínűleg több ilyenre is fog majd bukkanni. Az arra érdemeseket építse újra. Nem kell az óvatoskodás. A lassú kiolvasztás nem hoz hathatós eredményt. Legyen tettre kész, határozott, és kreatív a megoldások keresése terén. Legelőször azokkal a személyekkel kezdje az újrázást, akik az elmúlt időszakban tettek Ön felé lépéseket.
Váltson tempót
Nagyon hajtós a munkája? Nem tud kilépni a mókuskerékből? Tegyen egy próbát! Kezdje el fokozatosan lebontani a felesleges rituáléit. Egyrészt, higgye el kollégáiról, hogy meg tudják Ön helyett csinálni az átadott feladatokat, másrészt pedig vegyen ki szabadságot csak úgy, a „semmiért” és töltse el valami nagyon pazarló dologra. Pl. ugorjon el a fürdőbe egy masszázsra, vagy utazzon el egy állatmenhelyre, és ismerkedjen a lakóival.
Az otthoni teendőiből is faragjon le egy keveset. Adja át az Aranybulla óta képviselt kiváltságait. Nem kell minden nap meleg étel, vasalt ruha, maximális kontroll a gyerekek felett, stb.
Értékelje át a közösségi médiához fűződő kapcsolatát
Ön aktív közösségi média használó? Ha igen, javaslom, hogy vizsgálja meg az életére gyakorolt hatását. Érzelmi kapcsolatok létrehozására használja? Túl sok időt pazarol rá? Megerősítéseket vár általa? Ha négyből két kérdésre pozitív a válasz, javasoljuk, hogy végezzen ideiglenes képernyő-méregtelenítést. Valószínűleg már az első napon jobban fogja érezni magát (az elvonási tüneteket leszámítva).
Találjon vissza hitéhez, vagy keressen új utakat a spiritualitáshoz
Vannak vallásos gyökerei, és fűzi Önt még valamilyen szintű kötődés valamely egyházhoz, közösséghez? Látogassa meg őket, járjon el alkalmaikra, rendezvényeikre, keresse meg újra Istennel a kapcsolatot.
De ha nem vallásos sem kell a spiritualitást kizárnia a szívéből. Járjon jóga tanfolyamra, meditáljon, keresse a kapcsolatot világi ökológiai, vagy emberjogi szervezetekkel.
Jót tesz a léleknek, ha egy kicsit elemelkedhet a talajról.
Végezetül: milyen módszereket ne próbáljon ki
Ne fogyasszon rendszeresen alkoholt. Jutalmazásra, ellazításra a fentiekben talál egészségesebb megoldásokat.
Kerülje az élvezeti cikkek túlzott fogyasztását: kávé, cigaretta, energiaitalok fogyasztásában maradjon mértékletes, de még jobb, ha teljesen leáll velük, főképp, ha álmatlanságban szenved.
Ne meneküljön alkalmi kapcsolatokba! Látszatmegoldások helyett dolgozzon a meglévő kapcsolatainak fejlesztésén, vagy keressen társat moderált, szabályosan működő társkereső oldalakon, mint amilyen a Szívküldi.
A munkába temetkezés csak ideig-óráig oldja meg, fedi el a valós problémákat. Ne dolgozzon többet annál, mint ami a munkaidő-keretbe belefér. „Pazarolja” szabadidejét önmagára, vagy másokra.
Ne költse a pénzt számolatlanul, ne meneküljön hedonizmusba, kerülje a csábítást, vásároljon okosan, fektessen be, legyenek új megtakarításai, amelyeket másokkal (gyerekeivel, barátaival, mentoráltjaival) közösen használjanak fel majd a jövőben.
És legfőképpen ne feledje: nincs egyedül. Ha már semmi sincs amibe kapaszkodhatna, forduljon szakemberhez. Ne szégyelljen életvezetési tanácsadóhoz, mentálhigiénés szakemberhez, pszichológushoz fordulni, ha már mindent kipróbált, de semmi sem jött össze!
Mindig van kiút.
Kedves Szívküldi ! Nem érzem magam magányosnak .Van lányom akivel sokszor beszélünk ,vásárolni megyünk , sétálunk , tehát törődik velem .Van cica ,kutya is . Dolgozom egy héten kétszer . Ott a problémám, hogy nem a megfelelő korosztálytól kapom a leveleket . Az oldalamon ezért direkt jelzem is milyen idős korú társat szeretnék . 15-30 évvel fiatalabbak írnak . Sajnos párkapcsolat terén nem tudok mit kezdeni ezzel a korosztállyal . Üdvözlettel Erzsébet .
Kedves Erzsébet! Azt hiszem egy cipőben járunk. Sajnos ezek a fiatalok – tisztelet a kivételnek – egy biztos megélhetést keresnek egy idősebb hölgy oldalán, lakás, pénz!! Kihasználják a fiatal mivoltukat. Ezekbe a kapcsolatokba nem szabad belemenni, mert csak vesztesek lehetünk. Roxi
Kedves Roxi, nem értek veled egyet, mert fénykép és Nick név alapján nem lehet más helyen pl.facebook beazonosítani a politikai hovatartozást, hacsak máshonnan nem ismerös a társkereső.
A baj az, hogy nem válaszolnak a férfiak a megkeresésre.Semmiféle beszélgetést nem lehet velük folytatni. Elolvassák (talán) a kapott levelet, de nem válaszolnak.
Ennek semmi köze nincs a politikai hovatartozáshoz. Ez egyszerűen modortalanság.
Üdv.Erzsébet
Tisztelt Csaba! Nagyon szép és tartalmas amit tanácsol! Sajnos azt tapasztalom itt is és még sok társkereső oldalon, hogy az emberek nem a meglévő tulajdonságokat tartják szem előtt, hanem a politikai hovatartozást. Előbb utána járnak (facebook, stb.), hogy melyik oldalhoz tartozik a másik nem! Hiába van meg a szimpátia, ha a „másik” oldalhoz tartozik!! Sajnos ez van, a politika itt is szerepet játszik, ami nem jó!! Tisztelettel: Roxi
Sziasztok,Én sokszor vagyok magányos,de többnyire elég jól kezelem.A fenti cikkből csak egy dolog fogott meg…..ha magányos, tartson tehenet.
Szerintem humoros,és pozitív életszemlelettel mindent kibír az ember.Köszönöm.
Sziasztok.
Kedves Csaba, én már annyi mindent megtettem – igaz, pl. az Almási Éva nem online társkeresőjébe még nem iratkoztam be -, hogy ismerkedjem, de több problémám is van.
1. Komoly végzettséggel, szakmai múlttal, családi múlttal rendelkezem, ún. hagyományos értékrendű, kicsit úriember típusú férfit keresek. NINCS. A diploma, az angol nyelvtudás ebben az országban hátrány
2. Kedvesen írok pár sort itt férfiaknak, elolvassák, látom, de nem válaszolnak. Vajon kik nevelték olyannak, ha nem tetszem nekik, ha tetszem, hogy ne válaszoljanak, alapvető emberi udvariassági követelmény.
3. Mivel több gyermekes családban nőttem fel, természetes volt, hogy az édesapám és édesanyám bevon engem is mindenféle ház körüli munkákba, tehát gyakorlatias nő is vagyok, amellett, hogy verseket írok jó színvonalon, tehát lelkileg is rendben vagyok. De már több, mint 10 éve magányos vagyok.
Szerinted ezt hogyan lehet feldolgozni, mit lehet vele kezdeni. Az, hogy nincs érintés, szeretet, törődés, figyelem, szexuális élet (nagyon fontos), azt vajon hogyan tudjam feldolgozni, szerinted?
Mert nem beszélünk felnőtt módra őszintén, nem vállalják fel az emberek az igazi érzéseiket és nem értem, miért? Nos, mit tanácsolsz, mert több mint 10 éve NŐKÉNT egyedül lenni, társ nélkül, (nem vagyok csúnya sem), bizony úgy látom, hogy a szakmunkásképzőt végzett, 8 általános végzett férfiak akarnak tőlem valamit, hogy mit nem értem. Nem azért diplomáztam, utaztam külföldre, tárgyaltam az angol szaknyelven, fordítok angolról verseket és mást is, hogy lejjebb adjam. Szerinted mi a baj a diplomás férfiakkal? Talán az, hogy belőlem sosem lesz FIDESZ fan, sőt, most is éppen a Momentumot hallgatom, ahogy hallgatom Palotás Jánost, mert nem ilyen országot képzeltem el fiatalon, nem érzem Magyarországon jól magam, és az unokáim még picikék, de nem szeretném, ha azon mennének keresztül, amin én. Nem beszélve a korrupcióról és a maffia telítettségről, amibe a Fidesz vitte bele az országot.
Nos, ez is az Élet része, ez is a párkeresés része. Ebben sem őszinték az emberek, sőt, úgy látom, mintha semmiféle emberi empátia nem lenne bennük.
Mit tudsz nekem tanácsolni? Előre is köszönöm, Ibolya.
Írtam és letörlődött vagy valakik csúnyán letörölték.
Több mint 10 éve keresek társast, kérdésem Hozzád, Csaba, hogy miért van hátrányban egy nő, ha
– gyermekes, és már unokái vannak
– ha fiatal még mindig és fontos neki, hogy akár férjhez menjen, biztonságban
élje le élete hátralévő évtizedeit
– ha diplomás, méghozzá nem egy szakbarbár, sok mindennel foglalkozott
– ha szaknyelve mint diplomás embernek vizsgákkal az angol és tanult németül
is
– ha tehetséges, mondjuk esetemben talán Várnai Zseni szintű verseket írok és fordítok is
– ha az édesapja és az édesanyja úgy nevelte, hogy fiús munkákhoz is értsen, speciel képes legyen egy ház körül sok fizikai munkát elvégezni
– és mindezeken túl hatalmas lelke van, mély érzésű, jó ember és empatikus.
Miért nem tudok társat találni, az első követelményem ugyanis a szintén tanultság, műveltség, a diploma (no nem a vásárolt vagy lopott), az a belépő és mivel úgy
nőttem fel, hogy két szép ember arcát láttam, apukámét és a gyönyörű édesanyámét és én sem vagyok csúnya, és a fiam és unokáim is nagyon helyesek,
ez is követelmény és minden egyéb fontos emberi tulajdonság.
Miért látom azt, hogy több mint ezren néztek meg engem, de nem regisztráltak itt?
Miért nem akarnak a férfiak ismerkedni, jól érzik magukat egyedül, netán futó kapcsolatokban elégítik ki a szexuális vágyaikat (amely szintén hiányzik nekem is, de nem a futó kapcsolat, az nem más, mint öngyalázás).
Szóval magányos vagyok, most éppen mélyponton (talán többet kellene fizikailag mozognom, éppen házeladás közben vagyok), azon jár az eszem, már annyi külföldi társkeresőt is megpróbáltam, voltak kellemes élményeim, de egyedül vagyok.
Mit tehetnék szerinted, hogy megtaláljam a páromat, aminek persze a fiam is nagyon örülne már végre?
Remélem, most nem törlődik ki a posztom. Én nem osztom azt a véleményt, mint más nők és férfiak, hogy van gyerekem, tehát nem vagyok magányos. Az egy másik kategória, nem ő fog megölelni, simogatni, szeretgetni, szerelmeskedni, udvarolni nekem, tehát a gyereket nem kezelem magányoldóként…én biztos nem.
Köszönöm.