Sérült, tartós beteg emberek társkeresési nehézségei

Maszk


Gyakran kérnek tanácsot társkereső hirdetőink tőlünk, hogy vajon fogyatékosságukat, tartós betegségüket már az adatlapjukon közhírré tegyék-e. Vagy addig nem árulják el, amíg komolyra nem fordul az ismerkedés.

Egy látássérült hirdetőnk intézte hozzánk az alábbi kérdést:


Társkeresésnél kiírjam-e az adatlapomra, hogy vak vagyok? Mennyire játsszunk nyílt lapokkal? Ha kiírom, nem keres senki, elijednek tőlem, nem is kíváncsiak rá, jó fej vagyok-e egyébként.

Erre a rendkívül kényes kérdésre már megkíséreltünk választ adni egy korábbi írásunkban, de most újra elővettük a témát, annyi kétségbeesett megkeresést kaptunk az elmúlt időszakban.
A Szívküldi társkereső szakértője, Kovács Lívia pszichológus, az alábbi írásában, számunkra teljesen új megvilágításba helyezni a problémát.
Reméljük, sokaknak jelentenek majd biztatást, iránymutatást szavai:



A fogyatékosság, a tartós betegség, egyik meghatározó tényezője az érintett személy énfogalmának, identitástudatának, akárcsak a nem, az életkor vagy az etnikai hovatartozás. Ennek következtében hatással van a személy saját életének szinte minden területére, így a párválasztásra, társkeresésre is, de hatással van a leendő társa életére és a kapcsolatukra is.

Egy fogyatékossággal élő ember gyakran szembesül a társadalom bizonytalan, esetleg negatív attitűdjével. Azzal, hogy a mindennapokban a sérültekről kialakult sztereotípiák, előítéletek mentén viszonyulnak hozzá az emberek, nem pedig valódi személyisége alapján.

Esélyt jelent a titkolózás?

Ezért, érthető módon sokakban felmerül a kérdés, hogy az Interneten, vagy egyéb fórumokon történő társkeresés esetén felfedjük-e már a bemutatkozó adatlapon fogyatékosságunkat, tartós betegségünket. Érthető a félelem az azonnali elutasítástól, a félelem attól, hogy esélyt sem kapunk arra, hogy megmutathassuk, kik is vagyunk valójában.

Mi történhet abban az esetben, ha eltitkoljuk ezt a nagy jelentőséggel bíró, a saját életünket, de a leendő társunk életét is befolyásoló információt?

Elkezdődik az ismerkedési folyamat valakivel reménytelien és biztatóan. Közben egyre nyomasztóbbá válhat számunkra a titkolózás. És törhetjük a fejünket, hogy vajon mikor érkezik el a megfelelő pillanat, amikor közölhetjük a másik féllel azt, amit eddig elhallgattunk.
Legkésőbb a személyes találkozás alkalmával elkerülhetetlenné válik e kérdés tisztázása.

Előfordulhat, hogy a másik felet szinte sokkolja a fogyatékosságunk ténye, becsapottnak, megvezetettnek érezheti magát, és elmenekül. Mi pedig a megalázottság érzését éljük át, szembesülünk egy újabb kudarcélménnyel, valamint az elutasítás jóval nagyobb lelki fájdalmat okozhat a formálódó kapcsolat ezen szakaszában, mint az ismerkedés kezdetén.

Őszinteség, taktikázás

De nem feltétlenül kell mindennek bekövetkeznie. Elképzelhető, hogy a partnerünknek is fontossá vált már a kapcsolatunk. Valamint nagy mértékű empátiás képességgel rendelkezik, megérti az elhallgatásunk mögött rejlő motivációt, és mellettünk marad. Azonban a kapcsolatot beárnyékolhatja az a tény, hogy egy fontos kérdésben nem voltunk őszinték, taktikáztunk, és igyekeztünk manipulálni a helyzetet. Jogosan merül fel a másik félben a bizonytalanság és a kérdés, hogy várhat-e és kaphat-e tőlünk a továbbiakban őszinteséget. Abban pedig valószínűleg mindannyian egyetértünk, hogy az őszinteség és a bizalom a hosszú távú, boldog párkapcsolat alapja.

Valamint azt is érdemes megfontolni, hogy amennyiben már a kezdetekben nyíltan felvállaljuk fogyatékosságunkat, tartós betegségünket, valamint a bemutatkozó adatlapon megpróbáljuk humorral, pozitív életszemlélettel jellemezni magunkat, természetesen olyan mértékben, amennyire az a valóságnak megfelel, akkor ezzel egy olyan ember benyomását kelthetjük, azt sugározhatjuk a külvilág felé, hogy őszinte, kiegyensúlyozott, önmagunkat elfogadó személyek vagyunk. Tisztában vagyunk a fogyatékosság, a tartós betegség támasztotta korlátokkal. De ismerjük valódi képességeinket és lehetőségeinket is, és mindezek mentén igyekszünk alakítani az életünket. Ez esetben talán nagyobb eséllyel várhatjuk, hogy felkeltjük mások érdeklődését, és nyitottságra, elfogadásra találunk.

Kovács Lívia

Pszichológus kollégánk a Lélekbúvár Tanácsadás rovatának állandó szakértője. Elsősorban párkapcsolati kérdésekben fordulnak hozzá látogatóink. Mély szakmaiságot tükröző látásmódja, ugyanakkor gyakorlatias hozzáállása miatt igen közkedveltek írásai.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük